A Martini tulajdonképpen nem egyszerűen egy ital, hanem maga a nagy klasszikus, egyenesen legenda. sőt élő legenda. Persze nálunk ez kissé túlzónak tűnhet, elvégre hazai bárokban a Martini kizárólag és automatikusan az ismert olasz vermutot jelenti. külföldön viszont ugyanezen név mellé kötelező megjegyezni a vermut szót, vagy akár hosszabban és alaposabban elmagyarázni, ha valóban vermutra vágyunk. Megkülönböztető szó nélkül ugyanis a Martini a világ legnagyobb részén csakis a koktélt jelenti, aminek semmi köze az egyébként kitűnő olasz italmárkához. ezt a koktélt ugyanis több mint 120 éve találták ki amerikában, amikor a hasonnevű vermut, saját hazáján kívül, gyakorlatilag még ismeretlen volt. Feltalálója és keresztapja állítólag egy Martinez nevű bártender, aki vendégeivel együtt ilyen néven írta be az italt a bártörténelembe. Természetesen a klasszikusok hányatott sorsát egyetlen ital így a Martini sem kerülheti el. a végkimerülésig elemezték, taglalták történetét, készítési módozatait és változatait, továbbá magasztalták meg szidták is.
Könyvtárnyi (szak)irodalma van. Maradjunk a „száraz” tényeknél (úgyis a Martini Dry a legnépszerűbb). Az alapelv az, hogy gin és vermut valamilyen keverékéről beszélünk, amit citromhéjolajjal permeteznek meg.
A gin mindig (London) dry típusú, a vermut pedig lehet dry vagy édes, azaz bianco. Az elsővel készül a Martini Dry, a másodikkal a Martini Sweet, a gin és a két utóbbi valamilyen arányú keverékével pedig a Perfect Martini vagy Martini Medium változat. A híres Dry kivitel szárazsága úgy fokozható, hogy nemcsak a létező legszárazabb vermuttal készül, hanem abból is a lehető legkevesebbet adagolnak. Az eredeti 1-2 cl helyett a vermutból maximum egy kávéskanálnyit, néhány cseppet töltenek, vagy csupán megszellőztetik a nyitott vermutos palackot természetesen tisztes távolságban az ilyen módon porszárazzá nyilvánított Extra Dry Martini koktéltól. Ami jelen esetben nem más, mint nagyjából fél deciliter jeges, de tiszta szintén száraz gin. A teljesen azonos külsejű Martinik között úgy tehetünk különbséget, hogy a Dryban olajbogyó, a Sweetben pedig koktélcseresznye van. Ha a szárazba olajbogyó helyett gyöngyhagyma kerül, az már másik koktél, a neve: Gibson.
A Martini ma már nemcsak, hogy nem a klasszikus 120 éves recept szerint készül, de az újkori összetételek sem számítanak szentnek, így lassan bármilyen alapanyagokból, bármilyen arányban készült koktélokat elegánsan Martininak neveznek, és szinte csak annyi a közös bennük, hogy a klasszikus, Y alakú koktélos pohárban szolgálják fel.
Érdekes és híres koktél történetek. A martini koktél
Számos híres kevert italnak érdekes története van, akár a születéséről vagy kialakulásáról, akár a további alakulásáról, sorsáról esik szó. ezek elsősorban olyan legendák, melyeknek igen sok különböző sokszor egymásnak ellentmondó változata él. Mivel egyértelmű vagy tárgyi bizonyítékok általában egyikhez sem állnak rendelkezésre, a történetek természetesen nem bizonyíthatók vagy cáfolhatók. az érdekesség kedvéért következik tehát néhány érdekes történet egyik változata